képzeld magad egy biztosítási ügynök helyébe! Te mennyit kérnél, ha egy atomerőmű igazgatója szeretne biztosítást kötni nálad?
30 éve emberi hülyeség, hiányzó információk, nem alapos kiképzés, felelőtlenség és tervezési hibák előidézték egy láncreakció megszaladását és egy olyan katasztrófát hoztak létre, aminek következményei mai napig csak becsülhetők. Jellemző, hogy az elmúlt harminc év alatt sok ezer ember kockáztatta életét, és még mindig csak a károk lokalizálásáról van szó, nem pedig a felszámolásról - amiről jelenlegi ismereteink szerint még rengeteg ideig nem is lehet szó. Ez Csernobil.
De nem csak Csernobil gondolkodtat el: Three Mile Island, Fukushima, vagy épp Windscale balesetei, katasztrófái mind arra figyelmeztet, hogy a hasadási láncreakció kockázatait a ami napig nem sikerült gazdaságosan az elvárható értékre csökkenteni.
Az hasadási reakció rosszabb, mint egy tűzvész: a tűz egyszer kialszik. A tűz helyén egy két év alatt visszaáll az élet. Újra le lehet telepedni, azonnal biztonságosan lehet növény termelni, és főleg nem kell aggódni azért, mert a szomszéd államban tombolnak a tüzek.
Az atom nem ilyen. Lehetsz akár ezer kilométerre is, az atomkatasztrófa utolér. A sugárzást nem látod, nem kezd el fojtogatni. Ha megérzed már régen rossz. Ráadásul ahol a radioaktív por letapad, ott beépül a természetbe, az ökoszisztémába, a növényekbe és állatokba, év tizedeken keresztül benne lesz az élelmiszereinkben. Megtámadja a sejteket és mind a ami napig csak vázlatosan ismerjük a sugárzás hatásait. Észrevétlen, láthatatlan, de a kínok kínja vár rád, ha megbetegít.
Ha biztosító lennél, vállalnád ezért a felelősséget?
Vajon mennyit kérnél forintban, dollárban, ha szembe kellene nézned azzal, hogy előre nem látható tervezési hiba, emberi felelőtlenség, vagy épp egy természeti csapás, ne adj isten terrortámadás miatt bármikor olyan katasztrófa helyzet állhat elő, hogy egy fél kontinensi embernek kell kártérítést fizetned?
És akkor nézzünk szembe a tényekkel: a Paks2 néven ismert beruházás két orosz gyártmányú (VVER) reaktort tartalmaz, amik egyenkénti teljesítménye nagyobb, mint a Csernobilban felrobbant - szintén orosz gyártású, ám RBMK - reaktoré. Gyakorlatilag közel háromszor akkorák, mint a jelenleg üzemelő blokkok.
Nem kételkedve, sőt elismerve, hogy a Paksi Atomerőmű a lehető legmagasabb színvonalon fejleszti a biztonsági rendszereket, mégis kételyeim vannak arról, hogy képesek lennénk ezt a hatalmas reakciót teljesen kontrollálni és tudnánk "atombiztos" reaktort építeni.
Ennek ellenére vannak társaságok, akik szorosan együttműködve, busás pénzért felelősséget vállalnak az atomerőművekért - Paks esetében a a Magyar Atompool (MA) nyújtja, amelynek tagjai az Allianz Hungária, a Generali és Groupama Biztosító, valamint külföldi partnerek és viszontbiztosítók, amelyek az MA-val kötött szerződések alapján vesznek részt az ügyletben. Persze a csekket sem néhány ezer forintról állítják ki, hanem a legutolsó adat alapján 350 millió forintról. természetesen erősen maximálva, körülbelül néhány tízmilliárd forint értékhatáriig térítik meg az Atomerőmű által okozott esetleges károkat.
Mondanom sem kell, hogy egyáltalán nem fedezné még azt sem, ha csak az erőmű közvetlen környezete szenvedne károkat, nemhogy egy ország rendbetételét.
Szóval, a Magyar Kormány tájékoztathatna arról (mondjuk egy kék információs plakáton), hogy miért vállal be olyan kockázatot, melyre a világ legnagyobb, adott esetben a teljes magyar GDP-nél is nagyobb forgalmat lebonyolító biztosítótársaságai sem hajlandóak felelősséget vállalni?
Franciaorszagban van vagy 40 eromu, azokat ki biztositja?
VálaszTörlés@VT Man: Sehol sincs az erőműveknek teljes körű biztosítása. A biztosítók még szövetségben sem vállalják be az összes kockázatot, csak bizonyos összeghatárig. Valljuk be ezek az összegek elsőre magasnak tűnnek, de egy esetlegesen bekövetkező komolyabb baleset költségeihez mérten semmiség, piskóta, nulla.
VálaszTörlésPláne hogy a biztosítás nem vigasztal, ha téged, a szüleidet, vagy gyermekedet károsítja a sugárzó szemét.
Amúgy pont Franciaországban - úgyis mint az atomenergiára leginkább támaszkodó országban (teljes termelés 75% atomenergiából származik) - folyamatosan szorítják vissza az atomfüggőséget a bevállalhatatlan kockázatok miatt és állnak át megújuló energiára. Mindössze egy, már építés alatt álló reaktort fejeznek be és tudtommal komolyabban nincs terítéken újabbak tervezése, építése. Viszont az is igaz, hogy 40 erőmű 58 blokkját tényleg nem lehet anélkül leállítani, hogy össze ne dőljön az európai energiarendszer. Konkrét biztosítókról nem tudok, de tény, hogy ott is csak erősen korlátozott összeghatárig és felelősséggel vállalják be a cégek konzorciumai az atomerőműveket.
Minek a biztosítás? Túl drága is lenne.
VálaszTörlésA mai atomtechnika megbízható. Fő veszély az iszlamista terrorizmus, azt pedig le kell verni gyökerestül. Mo-on szerencsére az iszlamistaellenes harc hagyományos, lásd nándorfehérvári diadal vagy akár a tavalyi röszkei csata.
Ha tisztában van a blogger a két atomerőmű közötti különbséggel, akkor tudhatja, hogy a paksi soha nem kerülhet olyan állapotba, mint a csernobili.
VálaszTörlésÉs a szénerőművek globális kockázatát ki merné biztosítani ? Egyszer már volt a földtörténet során egy globális felmelegedés - ez szinte minden többsejtű élőlényt letörölt az evolúció színpadáról.
VálaszTörlésÉs ehhez nem kell semmiféle baleset, csak úgy kell üzemelniük a fosszilis erőműveknek, szépen szabályszerűen, ahogy azt épp most is teszik millió helyen a világban. Jelenleg a világban kb. két alternatíva van: fosszilis, vagy atom.
@XEP: A fukushimai is más típusú reaktor volt, gyökeresen más, japán tervezés, mégis beállt egy olyan állapot, ami csak a csernobilihez mérhető.
VálaszTörlésVegyük már tudomásul, hogy tervezéstől függetlenül, minden reaktorban láncreakció van, aminek természetes állapota a megszaladás. Ez olyan, mintha egyszer olyan autót kellene vezetni, ahol tövig benyomva beragadt a gázpedál és csak a fékkel tudjuk a sebességet - és a biztonságot - kontrollálni.
Véleményem szerint tervezéstől, típustól függetlenül minden atomreaktor veszélyes, lévén meghibásodás esetén természetes állapotában a reaktor kontrollálatlanul megszalad.
@midnight coder: Egyszerűsítésnek tartom az ilyen megközelítést.
VálaszTörlésAmúgy a cikkre nem csak az a válasz létezik, hogy minden reaktort leállítunk, hisz ha valaki mutat egy olyan reaktort, ahol egy természetes folyamat (nem automatizmus, ahol a gép kiiktatható, szabotálható stb.) gondoskodik arról, hogy a reaktor ne kerülhessen instabil állapotba - mondjuk a megszaladó reakció hatására olyan folyamat indul be, ami a kritikus tömegnél kisebb részekre választja szét a fűtőanyagot, (tudom, naiv amatőr ötlet) - akkor aláírom, hogy létezik biztonságos reaktor.
@LőrinczIstván:
VálaszTörlésMi viszont nem a tengerpartra építettük, mert az nehéz is lett volna.
A reaktor természetes állapota pedig pont az, hogy áll. Mi lesz akkor, ha végre sikerül fúziós erőművet csinálni? Annak a természetes állapota pár millió fokon kezdődik... A fosszilis erőmű természetes állapota meg az, hogy ég. A tűz meg milyen félelmetes dolog, nem?
@LőrinczIstván: Vegyük már tudomásul, hogy tervezéstől függetlenül, minden reaktorban láncreakció van, aminek természetes állapota a megszaladás.
VálaszTörlésVegyuk mar tudomasul, hogy a balos politikai felsobbrenduseg tudata meg nem csinal szakertot az atlag Pistikebol. Aki annyira fogalmatlan, hogy azt hiszi hogy Windscale, Csernobil es Paks ugyanugy mukodik, az ne akarjon muszaki velemenyt mondani.
kedves Lőrincz István, kiváló porszívóügynök vagy :)
VálaszTörlés