Inkubátor

Sándor Máriát már sokan sokféleképpen értékelték a feleslegesen hőzöngő, reflektorfényre vágyó embertől politikai bérencig terjedő skálán. De igazából mi van Sándor Mária, mint jelenség mögött?

"Én csak vissza akarok állni az inkubátor mellé" - szól a sokat idézett, sokadszor elmondott mondat. Csak addig kételkedtem, míg személyesen nem volt alkalmam látni, többször végighallgatni. Tényleg nem érdekelheti a politika: makacsul ugyanazt mondja, legyen bármely párt beszélgetős fórumán, civilszervezetnél, vagy szakszervezetnél - márpedig olyan politikus nincs, aki mindig, minden körülmények közt ugyanazt mondja és nem alakítja legalább a hangszínét a hallgatóságához. Igaz Sándor Mária nem utazik szavazatokra.

Ő csak képvisel. Mandátuma mégis erősebb minden politikusénál, hisz ő nem a tömegek meggyőzésére, hanem néma tömegek nevében beszél. Mondatai kemény, megtapasztalt igazságok és nem csak a tények egyfajta, politikai célok alapján módosított olvasata. Épp ezért tud megszólítani mindenkit, aki az egészségügyben dolgozik.

Ez az őszinteség az, ami hiányozna ha tényleg feladná.

Szeretett az inkubátor mellett állni, de igazából most is egy inkubátor mellett áll, egy súlyosan beteg óriás csecsemő életjeleit igyekszik stabilizálni: az újjászülető magyar egészségügyét.

Mert az Egészségügynek - így nagybetűvel - újjá kell születnie, ez nem vitás. Teljesen, az alapjaitól és minden területen, legyen az ez egészségügyi képzések világa, a kórházfenntartás, fizetések, háziorvosi, védőnői szolgálat. Sőt a lazán kapcsolódó részekkel együtt kell kezelni a problémát, mint a szociális gondozás. Komplexen kell nézni a problémát, és minden szereplőt, orvost és beteget, hajléktalant és gazdagot, állami és magán egészségügyi központot, és biztosítót el kell tudnunk helyezni benne. Egy követelmény van: ne érjen senkit sérelem a tisztességes élethez való jogban: sem a szegényt, az árvát, a hajléktalant, sem a nővért, az orvost, a védőnőt. Nehéz, de nem megoldhatatlan feladat.

Viszont ahhoz, hogy ez sikerüljön igenis szükség van Sándor Máriára, sőt Sándor Máriákra van szükség, akik kiállnak, hisznek és főleg tesznek az ügy érdekében - s ebben az értelemben Sándor Mária többet tett egy év alatt, mint minden egészségügyi szakszervezet együttvéve.

Cserébe csak annyit kért, álljunk mögé két nap múlva, április huszadikán. Legyünk hát ott mellette mindannyian, pedagógusok, közlekedésiek, egészségügyesek, mindannyian, Magyarok. Mert az egészségügy közös ügyünk.

Mária, nem tudom, hányan lesznek mögötted, jönnek-e a tanárok, a szakszervezetek, de Az eltévedt demokrata ott áll melletted, azok nevében is, akik még nem születtek meg, de szükségük lenne egy lelkiismeretes nővérre az inkubátor mellett.