Hősök és hanyagok

Magyarország a trópusokon fekszik, ahol nagyon ritkán havazik. Különösen ritkán november eleje és március vége közt. Mással nem magyarázható hogy miért omlott össze Magyarországon a közlekedés és a katasztrófavédelem néhány óra alatt.

Arról nem is beszélve, hogy az újraszervezett és szuperhatékonynak kikiáltott Katasztrófavédelemnek és az azt felügyelő Belügyminisztériumnak 24 óra kellett ahhoz, hogy nekilássanak a helyzet megoldásának. Ennyi idő alatt akár ki is lehet józanodni!

Vajon Pintér Sándor, akkor is nagyon meg lenne elégedve, ha neki is az M1-es autópályán kellett volna töltenie az éjszakát étlen-szomjan, fagyoskodva, mint ahogy több kisgyermekes családnak kellett az elmúlt éjszakát töltenie? Vagy ha az ő családja, az ő unokái bőgnének, miközben tehetetlenül be van zárva az autójába?

Vajon miért van az, hogy ha megjelenik valahol pár diák egy tüntető molinóval, a hatóság azonnal képes intézkedni, amikor ránk szakad az előre bejelentett égi áldás, akkor pedig hagyják, hogy a helyzet az elviselhetetlenig súlyosbodjon?

Vagy nem figyelmeztető jelzés a Kormány számára az, hogy az osztrákoknak kellett átjönniük segíteni menteni a hóban rekedteket? Vajon nem bizonyítvány az, hogy a határ túloldalán a havazásban nem bénult meg teljesen a közlekedés?

Nem kellene a kormányunknak azonnal nekilátnia bújtatott tarifa emelések helyett a vasutak helyreállításának, hogy ne bénuljon meg a vasút attól, hogy havazni kezd? Vajon mi lett volna, ha a negyedik módosítás helyett a vasutak rendbehozataláról vitáztak volna? Orbán kezéről leesik a karikagyűrű?

A Kormánynak kötelessége felkészülni a nemzeti vészhelyzetekre. Ez a havazás ilyen. Egy előre bejelentett nemzeti vészhelyzet. A kormány teljesítményét elnézve adjunk hálát a magasságosnak, hogy Magyarországon nincsenek olyan előjelezhetetlen vészhelyzetek, mint a földrengések és szökőárak.

Ki ne emlékezne a tavalyi Sandy-hurrikánra, mikor Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke ott hagyott csapot-papot, tízezres kampányrendezvényt és a hurrikán miatt visszatért Washingtonba és irányította védekezést. Akkor még az újraválasztása sem volt neki fontosabb az emberek biztonságánál és a helyreállítás mihamarabbi megkezdésénél. Ezzel szemben a magyar végrehajtói hatalom fejei: Orbán Brüsszelben, Navracsics Zágrábban, Semjén Kézdivásárhelyen. Mindenki mást csinált és együtt közösen hagyták magukra az országot.

Ez nem a meteorológia hibája. A magyar válságkezelés hibája, hogy nincsenek felelősök, nincsenek forgatókönyvek egy-egy ilyen vészhelyzetre. De az nem megy, hogy az ősszel nagy csinnadrattával átszervezett katasztrófavédelem vezetői eltűnnek, és ha nem a honvédség, nem az önszerveződő civilek és nem a dolgukat felelősségteljesen ellátó tűzoltók és a lelkiismeretes rendőrök, akkor egy teljes napig senki nem siet a bajbajutott emberek segítségére. Ezért egy normálisabb vezetésben fejek hullanak.

A hősök

Minden elismerésem a civileké: azé a győri stábé, akik felmérve a helyzet súlyosságát alvás nélkül több mint huszonnégy órája ébren vannak, hogy információval lássák el az elakadt embereket, minden elismerésem a HungarySOS csoporté, mely az ország egyetlen és használható  katasztrófatérképét vezetik.

Minden elismerésem a Honvédségé, mely az elsők között azonnal bekapcsolódott a mentésbe, több százan köszönhetik életüket és szabadulásukat a lánctalpas és teherszállító járműveiknek.

Köszönet mindazon Tesco és Auchan dolgozóknak, akik március 15.-én a nemzeti ünnepen bementek és megnyitották az üzleteket az átfagyott, szomjas és éhes emberek előtt.

Köszönet a Vöröskeresztnek, mely nem resttel segítséget kérni, és a segítséget a bajban jutott emberekhez eljuttatni.

Köszönet mindenkinek, aki élelmet és meleg teát juttatott a bajbajutott embereknek, és mindenkinek, aki szállást nyújtott az elakadt embereknek.

Köszönet az önkormányzatoknak, akik megnyitották közösségi épületeiket, faluházukat és iskoláikat a bajbajutottak előtt, hogy meleg, fedett helyen várják meg, míg tovább utazhatnak otthonaik felé.

Elismerés illeti meg a tűzoltókat, akik annak ellenére vesznek részt a műszaki mentésben, hogy nagyon gyakran őket kell menteni és minden tiszteletem a mentősöké, akik minden áron megpróbálják eljuttatni a segítséget a betegeknek, sokszor magukat is bajba sodorva.

Hálás köszönet minden gazdának és terepjárósnak, hogy üzemanyagot nem sajnálva vonultak ki és húzták ki a hóba borult buszokat, kamionokat és személygépjárműveket; valamint ellátást vittek a hótól elzárt településekre és intézményekbe, valamint az elakadt embertársaiknak.

Mindenkinek nagyon köszönöm - mert én is ragadhattam volna a hóban. Lehet, hogy azok közül ott fent, senki sem fogja ezt megköszönni, de a megmentettek nevében, köszönök minden áldozatot, minden hír továbbítását, minden erőfeszítést. Köszönöm Magyarország nevében!