Ugrás a fő tartalomra

Na végre! És most?

"Mi lesz a vége? Van ennek az egésznek valami értelme?" - kérdezte tőlem több ismerősöm kedden, miután bejelentették a többször sürgetett Nagy Ellenzéki Összefogást.


Bevallom nem tudtam őszintén mosolyogni. Rengeteg idő elment egymás gáncsolásával, értelmetlen pozíció harcokkal, miközben egyedül még a csatamezőig sem tudott eljutni senki. Ez a szövetség szükségszerű volt, de nem elégséges, ezzel még nem nyert az ellenzék.


Egy biztos: rohamosan fogy az idő, mihamarabb közös nevezőt kell megalkotni, olyat, amit mindenki teljes vállszélességgel támogat. Meg kell nyerni a választásokat, nem lehet más cél. Majd utána lehet vitatkozni, hogy ki, milyen posztot szeretne, de szerintem a túlburjánzott magyar vezetésben mindenkinek meg lesz a méltó helye.


Mi lesz a vége? Őszintén, fogalmam sincs. Remélem, mindenki abbahagyja a másik gáncsolását és rájönnek, hogy egy tőrről fakadnak. Remélem, ez a kényszerházasság felnyitja a szemüket és beláttatja velük, hogy a politika nem csak a másik, mások földbedöngöléséről, hanem sokszor az együttműködésről szól. Talán ez az alkalom eldönti, hogy mennyire sikeres, vagy csak látszólagos az MSZP megújulása, és hogy feltétlen szükség van-e három balos szervezetre, vagy talán jobb volna egy, három platformmal?


De nem is az a lényeg, hogy mi lesz a vége, hanem az, hogy megnyerjük a háborút. Mert ne legyenek kétségeink, ez egy véres, idegtépő, ökölre menő háború, ahol nincsenek szabályok. Itt nem lehet hibázni - már nem. Orbán Viktor nem fog finomkodni, minden eszközt be fog vetni, hogy megint kétharmadot szerezzen, minden kerületben, véres egyéni harcot fog vívatni a jelöltekkel, totális háború lesz, akárcsak országosan. Négy év alatt feltöltötte az amúgy sem kicsi választási büdzséjét, erre mérget lehet venni.


Szóval tisztelt hölgyeim és uraim, tessék koncentrálni, Magyarországon csak most, csak Önöknek a három bűvész, két asszisztensük társaságában, védőháló és főpróba nélkül bemutatják a nagy trükköt: az együttműködést!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bölcsek játéka

Olvasom, hogy az Európai Néppárt nem tudja lenyelni sem, kiköpni sem a Fideszt: inkább nem tesz semmit, a Fidesz marad a Néppártban, de továbbra is fel lesz függesztve. Azt hiszem túl sok időt adtak azoknak a "bölcseknek", és azok túl gondolták a dolgot. Mert ugye világos, hogy a Fideszben, pontosabban Orbán Viktor és slepjének a politikájában olyan dolgokat találtak, amikkel nem tudnak, nem akarnak együtt élni. Ezért hát nem fogadták vissza. Ugyanakkor nem is távolították el, bár ennek már nem sok köze van a Fideszhez. Hogy megértsük, hogyan győzött a megalkuvó politikai stratégia az értékek felett a Néppártban, tekintsünk egy kicsit Európa térképére. A távozó Nagy-Britanniában épp úgy, mint a poszt-merkeli Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, kis hazánkban, de számos más országban is startra készen állnak az értékmentes, romboló populisták, és ők elsősorban a Néppárt uralmát fenyegetik. Még most sem szeretnének teret és lehetőséget adni, hogy egy kizuhanó Fides...

Repülőhiba

Nem fér a fejembe, hogy amíg a Magyar Honvédség bizonyos alakulatainak kiképzése világszínvonalú, bevetéseiket elismerik a nemzetközi közösségben, néhány alakulat felkészültsége kívülről katasztrofálisnak, bevetésre alkalmatlannak tűnik. A siklóernyős baleset tragédiába torkollása ugyanis felvet kérdéseket a Magyar Honvédség bizonyos alakulatainak az állapotáról. Még egyet is értek Gulyás Gergellyel: a magyar Honvédségnek szüksége van alpinistákra, a helikopteres mentés képességére és tény, hogy nem árt, ha ezeket a képességeket nem csak a földgolyó más részein tudják kamatoztatni. Látszólag minden adott is: vannak nagy helikopterek, pilóták, csörlők ( ám az is lehet, hogy pont egy jó csörlő hiányzott ) és kötelek. Csak épp nem tudok megszabadulni a gondolattól, hogy nincs elég gyakorlat, nincs meg a kellő rutin, hogy a pilóták nem gyakorolnak eleget. Mert nekem ne akarja bemagyarázni a politikai szófosásban és csűrés csavarásban járatos képviselő úr, hogy azzal minden rendben van, hog...

Gázok

  Mint a fickó – elnézést, de nincs rá más szó – befingik a szobába, majd ki slisszol onnan: ilyen Demeter Szilárd viselkedése. Sorosozik egyet, szítja az amúgy sem szűnő gyűlöletet, majd hirtelen, mintha magába szállna, visszavonul. “Pardon” – mondta, mintha csak a lábára lépett volna valakinek a villamoson csúcsidőben. Csak hogy ez kevés. Miután közzé tették és felkapták, nem lehet meg nem történté tenni egy publicisztikát. Miután Izrael tiltakozott, a zsidó szervezetek megsértődtek, már nem lehet kiradírozni a cikket. Mint amikor valaki a szobába fingik, s utána kislisszol az ajtón. A szag itt maradt, a kár megtörtént. Olyanokat is sikerült Demeter Szilárdnak maga, a Fidesz és Magyarország ellen hangolnia, akiket nem szeretett volna. Sőt fokozni is sikerült azzal, hogy sikerült olyanokat írnia, hogy egyeztetett korábban a zsidó barátaival, akik egyet érettek vele. Ha ezek a barátok tényleg léteznek, akkor vagy nem barátok, vagy nem zsidók – ám mindenképp hülyék. Mert ezzel a cik...