Ugrás a fő tartalomra

Bizonytalanság

A magánnyugdíjpénztárak államosításának újabb következményével kell szembenéznie a kormánynak: az emberek nem érzik biztonságban a megtakarításaikat itthon. A tartós gazdasági mélyrepülés tovább csökkentette az amúgy is alacsony lakossági megtakarításokat, és most az emberek azzal néznek szembe, hogy a kormány bármikor, egy tollvonással megszabadíthatja őket a kevéske pénzük jelentette "gondoktól".

Ennek egyenes következménye, hogy mindenki titkolni fogja a megtakarítását és aki tudja külföldre viszi. Mivel a hitelezés egyik motorja a megtakarításokból származó pénz, nagyon könnyedén forráshiány alakulhat ki, melynek egyenes következménye, hogy fejlesztések maradnak el, a gazdasági válság tovább mélyül és elhúzódik.

A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy a kormány nyíltan konfrontálódik a multinacionális cégekkel, azokkal, akik önmagukban is a legnagyobb foglalkoztatók, és hatalmas adóbevételeket generálnak és a magyar gazdaság motorjai. A kormány rengeteg nagy céget tart bizonytalanságban a különadókkal, az ellentmondásos gazdaságpolitikájával, azzal az általános zavarral, ami - tervek híján - jellemzi a kormány gazdasági viselkedését. Ez a bizonytalanság elérte a munkavállalókat is: a nyugdíjszabályok, a kormány feszültség keltése, és a munkahelyeiken tapasztalható bizonytalanság feszültsége úrrá lesz lassan sok emberen. Általános, hogy az emberek ma bizonytalanabbnak érik munkahelyüket, mint egy éve.

A kormány számtana ezzel végleg elbukott. Az egykulcsos adó ütötte lyukat befoltoznia sosem sikerült maradéktalanul, a nyugdíjalapok államosításával együtt is pengeélen táncol a költségvetés, tehát a bizalom vesztés megállítása a kormánynak létfontosságú. Nem mintha az Orbán-kabinet erre bármilyen hajlandóságot mutatna, folytatja az elbizakodott-elvakult gazdaság politikáját. Ha nem változtat ezen, akkor nagyon hamar olyan válságba kerül az ország, mely évtizedekkel veti vissza.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bölcsek játéka

Olvasom, hogy az Európai Néppárt nem tudja lenyelni sem, kiköpni sem a Fideszt: inkább nem tesz semmit, a Fidesz marad a Néppártban, de továbbra is fel lesz függesztve. Azt hiszem túl sok időt adtak azoknak a "bölcseknek", és azok túl gondolták a dolgot. Mert ugye világos, hogy a Fideszben, pontosabban Orbán Viktor és slepjének a politikájában olyan dolgokat találtak, amikkel nem tudnak, nem akarnak együtt élni. Ezért hát nem fogadták vissza. Ugyanakkor nem is távolították el, bár ennek már nem sok köze van a Fideszhez. Hogy megértsük, hogyan győzött a megalkuvó politikai stratégia az értékek felett a Néppártban, tekintsünk egy kicsit Európa térképére. A távozó Nagy-Britanniában épp úgy, mint a poszt-merkeli Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, kis hazánkban, de számos más országban is startra készen állnak az értékmentes, romboló populisták, és ők elsősorban a Néppárt uralmát fenyegetik. Még most sem szeretnének teret és lehetőséget adni, hogy egy kizuhanó Fides...

Repülőhiba

Nem fér a fejembe, hogy amíg a Magyar Honvédség bizonyos alakulatainak kiképzése világszínvonalú, bevetéseiket elismerik a nemzetközi közösségben, néhány alakulat felkészültsége kívülről katasztrofálisnak, bevetésre alkalmatlannak tűnik. A siklóernyős baleset tragédiába torkollása ugyanis felvet kérdéseket a Magyar Honvédség bizonyos alakulatainak az állapotáról. Még egyet is értek Gulyás Gergellyel: a magyar Honvédségnek szüksége van alpinistákra, a helikopteres mentés képességére és tény, hogy nem árt, ha ezeket a képességeket nem csak a földgolyó más részein tudják kamatoztatni. Látszólag minden adott is: vannak nagy helikopterek, pilóták, csörlők ( ám az is lehet, hogy pont egy jó csörlő hiányzott ) és kötelek. Csak épp nem tudok megszabadulni a gondolattól, hogy nincs elég gyakorlat, nincs meg a kellő rutin, hogy a pilóták nem gyakorolnak eleget. Mert nekem ne akarja bemagyarázni a politikai szófosásban és csűrés csavarásban járatos képviselő úr, hogy azzal minden rendben van, hog...

Gázok

  Mint a fickó – elnézést, de nincs rá más szó – befingik a szobába, majd ki slisszol onnan: ilyen Demeter Szilárd viselkedése. Sorosozik egyet, szítja az amúgy sem szűnő gyűlöletet, majd hirtelen, mintha magába szállna, visszavonul. “Pardon” – mondta, mintha csak a lábára lépett volna valakinek a villamoson csúcsidőben. Csak hogy ez kevés. Miután közzé tették és felkapták, nem lehet meg nem történté tenni egy publicisztikát. Miután Izrael tiltakozott, a zsidó szervezetek megsértődtek, már nem lehet kiradírozni a cikket. Mint amikor valaki a szobába fingik, s utána kislisszol az ajtón. A szag itt maradt, a kár megtörtént. Olyanokat is sikerült Demeter Szilárdnak maga, a Fidesz és Magyarország ellen hangolnia, akiket nem szeretett volna. Sőt fokozni is sikerült azzal, hogy sikerült olyanokat írnia, hogy egyeztetett korábban a zsidó barátaival, akik egyet érettek vele. Ha ezek a barátok tényleg léteznek, akkor vagy nem barátok, vagy nem zsidók – ám mindenképp hülyék. Mert ezzel a cik...